„Armageddon a Bükkalján…” Ezzel a sokat sejtető, sőt, vészjósló címmel írt FB-bejegyzést az ismert blogger, geográfus, természetvédő. „Elképesztő állapot fogadott!” – panaszolja friss bejegyzésében a cserépváraljai kaptárköveknél tapasztaltakról.
Baráz Csaba geográfus, természetvédő és ismeretterjesztő, aki a Bükk és a Bükkalja tájait, kaptárköveit, valamint természeti értékeit kutatja. Nem mellesleg a Bükki Nemzeti Park volt vezető munkatársa. A Lithosphera nevű szakmai és tájfotós blog (valamint szakkönyvek) szerzőjeként is ismerős lehet.
Most az úgynevezett Furgál-völgy környékén túrázott a Bükk-hegységben. Ennek kapcsán arról számolt be, egy Facebook-posztban, hogy legutóbbi terepbejárásába beiktatta a cserépváraljai kaptárköveinek megtekintését – és: „Bár ne tettem volna!”
Merthogy „elképesztő állapot fogadott! A természeti és kultúrtörténeti értéket egyaránt képviselő, egyébként természetvédelmi oltalom alatt álló fülkés sziklákra ráborult az erdő! Kaptárkövekre dőlt, gyökerestől kifordult tölgyfák, akácdzsungel, kettérepedt tufasziklák látványa és járhatatlan tanösvény fogadott… Természetvédelmi kezelésnek se híre, se hamva…”
Azutén arról mesél, hogy a ezek a bükki kaptárkövek országos jelentőségű természeti emlékek, szerepelnek a Hungarikumok listáján, ugyanakkor a Bükk-vidék Geopark kiemelt geoértékei. Öt évvel ezelőtt még így volt… A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a természetvédelmi kezelőjük. Ennek dacára, mint a szakember írja, csak a 2020-ban befejezett KEHOP-os pályázatból, mintegy nyolc évvel ezelőtt kihelyezett tájékoztatótábla maradt mostanra sértetlen.
A Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében lebonyolított „Fülkés sziklák, kaptárkövek – A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő kaptárkövek megőrzése” című projekt pályázati előkészítése, szakmai koordinálása, terepi bemutatóhelyek létrehozása, a szomolyai Kaptárkő-tanösvény és terepi bemutatóhely kialakítása, a kaptárkövek környezetének rendezése, annak megszervezése volt az utolsó nagy munkám – idézi fel a természetvédő. Aztán a BNP Igazgatósága érdemtelenségre hivatkozva azonnal hatállyal megszüntette a kormányzati szolgálati jogviszonyát. A megelőző időben számos természetvédelmi projektben vett részt pályázati előkészítőként, tervezőként, szakmai koordinátorként. Számára a legizgalmasabb kihívást – vallja – a kaptárkövek, fülkés sziklák védetté nyilvánításának előkészítése, az eljárásban való közreműködés jelentette.
„Aztán jelentős feladatot vállaltam a bükkaljai kőkultúra és a kaptárkövek Hungarikummá nyilvánításában, illetve a Bükk-vidék Geopark, mint földtani értékekre alapozott területfejlesztési koncepció kialakításában is. Legendás idők voltak – de az elmúlt bő egy évtizedben, különösen az utolsó fél évtizedben mintha kissé szétmállott volna a BNPI… Sőt, az egész állami természetvédelem eljelentéktelenedett.”
A furgál-völgyi pusztuló kaptárköveket bemutató ismertetőtáblától – írja most Baráz Csaba – üzeni volt kollégáinak, a miniszter által kiebrudalt igazgatót felváltó megbízott igazgatónak, illetve a majdani, pályázat útján kinevezendő igazgatónak, hogy „felejtsék el az alprioritásváltást” és most már minden energiát (pénzt, időt, tudást) a természetvédelmi tevékenységre az alapfeladatok ellátására fordítsanak. Jöjjön a profiltisztítás!”
Számos szakmai tanácsot is igyekszik adni ezen felül hosszú posztjában a szakember, rámutatva, úgy látja, ennél jelentősebb hiátusok is vannak a BNPI háza táján. Az alapításának ötvenedik évébe lépő Bükki Nemzeti Parknak a mai napig nincs jogszabályban kihirdetett teljes körű kezelési terve az évtizedek óta húzódó egyeztetési és jóváhagyási folyamatok, leginkább az erdész-szakma gáncsoskodása és a természetvédelemért felelős szervezetrendszer tehetetlensége miatt – mutat rá, törvénysértőnek nevezve a helyzetet.
- A kaptárkövek védetté nyilvánítását és természeti emlékként való létesítését a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet szabályozza: a természetvédelmi kezelési tervben megfogalmazott előírások nem csak a természetvédelmi kezelőre, hanem a vagyonkezelőre is kötelezettséget rónak. Mivel több mint tíz éve hirdették ki a rendeletet, a hozzá tartozó kezelési terv felülvizsgálata, szükség esetén módosítása esedékessé vált – ami nem jelenti automatikusan a terv teljes újragyártását vagy kötelező módosítását, de a felülvizsgálat dokumentálását igen.
(A nyitófotónk nem a mostani aktuális posztból származik, hanem egy 2016-os FB-bejegyzésből)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
